A hazai adatvédelmi hatóság NAIH/2020/32/4 ügyszámú határozata alapján 100.000 Ft adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezett egy magánszemélyt a „személyes adatok jogellenes kezelése és közzététele tárgyában”.
Na de: nem úgy van, hogy a GDPR rendelet és a belőle származtatott Infotörvény (2011. évi CXII. törvény) NEM vonatkozik a magánszemélyek adatkezelésére?
Az alábbiakban természetesen nem a jogi álláspontok megvitatása lehet a célunk, sem az, hogy történt-e jogsértés, személyes adat kezelése. Az egész ügyben a legérdekesebb a magánszemély által történt adatkezelés, és a GDPR rendelet hatálya erre az esetre.
Nézzük csak pontosan mi is történt?
A hatósági határozat szerint: a sértett (Kérelmező) azt panaszolta, hogy az elkövető (Kérelmezett) saját hivatalos (vagyis nem magáncélra használt) Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében olyan, a sértettet, valamint a sértett kiskorú gyermekét ábrázoló fotót tett közzé, amelynek készítéséhez és közzétételéhez a sértett nem járult hozzá. A képfelvétel az alábbi szöveg kíséretében került közzétételre: „A 8. KERÜLETI FIDESZES VÁROSVEZETÉS SZEMÉLYESEN TÉPDESI LE AZ ELLENZÉKI HIRDETMÉNYEKET”.
Amikor a hatóság megkereste az elkövetőt, az nagyjából a következőkkel védekezett:
- „A képfelvételt tartalmazó bejegyzés közzétételének alapja a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog, célja pedig a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó eseményről való tájékoztatás volt.”
- „A képen az látható, hogy egy közfeladat ellátásával megbízott személy választási időszakban önhatalmúlag egy választási hirdetményt semmisít meg.”
- „A képmás elkészítésének jogalapja a véleménynyilvánításhoz, a választások tisztaságához és a választók kiegyensúlyozott tájékozódásához fűződő jog volt.”
- „A posztban említett személy a Kerület (tehát „a köz”) tulajdonában lévő gazdasági társaságok vezetője, …; egyszóval közszereplő.”
A hatóság válasza, és álláspontja a következő volt:
- „A vizsgált adatkezelés tekintetében a Kérelmezőt ábrázoló képfelvétel az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján személyes adatnak, a képfelvétel készítése és Facebook közösségi oldalon történő közzététele az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján adatkezelésnek, a Facebook-oldalt üzemeltető és kezelő Kérelmezett pedig az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján adatkezelőnek minősül, tekintettel arra, hogy a személyes adatok (jelen esetben a Kérelmezőt ábrázoló képfelvétel) készítésének és közzétételének célját … a Kérelmezett határozta meg.”
- „A Hatóság megjegyzi, hogy mivel a Kérelmezőt ábrázoló képfelvételt egy nyilvános, vagyis mindenki által látható bejegyzésben saját (hivatalos) Facebook-oldalán tette közzé a Kérelmezett – aki a vizsgált adatkezeléskor önkormányzati képviselői tisztséget töltött be, ennélfogva már és alpolgármesterré válása előtt is közszereplőnek minősült –, az adatkezelés semmi esetre sem tekinthető az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontja által az általános adatvédelmi rendelet hatálya alól kivett személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett ún. háztartási adatkezelésnek.”
- „A közérdekből nyilvános személyes adatok tekintetében fontos kiemelni, hogy megismerésükre ugyan a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de ezen adatok személyes adat jellege a nyilvánosság ellenére megmarad, így az adatvédelem legfontosabb garanciáját, a célhoz kötött adatkezelés elvének követelményét változatlanul be kell tartani. … A Kérelmező neve a képfelvétel készítésekor és közzétételekor közérdekből nyilvános adatnak minősült. Ugyanakkor a Kérelmező képmása nem tekinthető közérdekből nyilvános (személyes) adatnak …, tekintettel arra, hogy egy igazgatósági elnök (illetve tag) kinézete nem függ össze közfeladat ellátásával.”
- „Jelen ügyben … megállapítható, hogy a Kérelmezett nem tekinthető a sajtó munkatársának, Facebook-oldala pedig nem tekinthető sajtóterméknek, így .. a sajtószabadsággal összefüggésben tett megállapításokat nem lehet a vizsgált adatkezelésre vonatkoztatni.”
- „A sérelmezett felvétel azt a pillanatot örökítette meg, amikor a napszemüveget viselő Kérelmező, jobb kezében egy összegűrt papírral átkel egy kijelölt gyalogátkelőhelyen. A felvételen továbbá látható még a Kérelmező kiskorú gyermeke, akinek az arca ugyan kitakarásra került, azonban a bejegyzés szövege rá vonatkozóan is utalást tartalmaz: „…amint saját gyermeke társaságában…”. A képfelvételről ugyanakkor egyértelműen megállapítható, hogy az nem a választási hirdetmény megsemmisítésekor, hanem azt követően készült, azon nem a vélelmezett jogsértés látható, hanem az, hogy a Kérelmező egy felismerhetetlen papírdarabbal a kezében átkel egy kijelölt gyalogátkelőhelyen. … ugyanakkor jelen esetben megállapítható, hogy a képfelvételen egyfelől a Kérelmező magán- vagy családi életének egy mozzanat látható, amely semmilyen összefüggésben nincs közfeladat ellátásával, és a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlásával, másfelől pedig a képfelvétel egyáltalán nem bizonyítja, hogy a bejegyzésben leírtak megfelelnek a valóságnak.”
- „Tekintettel arra, hogy az eljárás során nem került megfelelő jogalap igazolásra és az adatkezelés meghaladta a szükséges és arányos mértéket, a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdését és az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdésében foglalt jogszerű adatkezelés, valamint a célhoz kötöttség és az adattakarékosság elvét is.”
Azaz összefoglalva: mivel az elkövető a vizsgált adatkezeléskor önkormányzati képviselői tisztséget töltött be, ennélfogva közszereplőnek minősült, ÉS a saját (hivatalos) Facebook-oldalán tette közzé a sértett képfelvételét, így az adatkezelés semmi esetre sem tekinthető az általános adatvédelmi rendelet hatálya alól kivett személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett ún. háztartási adatkezelésnek.
A teljes határozat és jogi indoklása megtalálható a hatóság honlapján: https://naih.hu/files/NAIH-2020-32-4-hatarozat.pdf